Megmagyarázta a magyar külügy, miért nem szavazta meg Magyarország az ENSZ-közgyűlésben a gázai fegyverszüneti felhívást
Több fontos elem is hiányzott Szijjártóék szerint a szövegből, ami nem tette lehetővé a határozat támogatását.
Több fontos elem is hiányzott Szijjártóék szerint a szövegből, ami nem tette lehetővé a határozat támogatását.
Az Izrael és a Hamász között zajló háború kérdésessé teszi az India – Közel-Kelet – Európa gazdasági folyosó jövőjét. A projekt több milliárd dolláros beruházást igényel, de ebben a helyzetben a befektetők lelkesedése gyorsan elpárologhat.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Bármi is lesz a jelenlegi válság vége, sokan látják úgy, hogy a dolgok sem az izraeliek, sem a palesztinok számára nem mehetnek tovább az eddigi mederben, írja a brit lap szerzője.
Az izraeli hadsereg szerint a Hamász földalatti bunkereket épített a Shifa kórház alatt, és azzal vádolta a szervezetet, hogy civileket használ emberi pajzsként. A Hamász ezt tagadja.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.
Világszerte több nagyvárosban is palesztinpárti megmozdulások voltak, miközben Gázában ezrek rohamozták meg a humatiárius segélyraktárakat, hogy élelmiszerhez jussanak. A Nemzetközi Büntetőbíróság már vizsgálja az Izraelben és Gázában történteket, a Fehér Ház pedig azt javasolta: Izrael tegyen különbséget a Hamász fegyveresei és a civilek között!
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megvizsgáljuk, merre fordult a világ a háborúk korában és megismerkedünk a a lóf*szok felkent költőjével.
A Hamász először fogalmazta meg nyilvánosan követeléseit az október 7-i akció óta. Kérdés, hogy Izrael hajlandó-e engedni nekik a közel 230 izraeli és külföldi túszért cserébe.
A Hamász föld alatti kiterjedt járatrendszere óriási kihívást jelent az izraeli hadseregnek, ha az tényleg szárazföldi offenzívába kezd a rendkívül sűrűn lakott Gázai övezetben. A városi hadviselés amúgy is a hadseregek „rémálma”, és Gázában szinte kivitelezhetetlen a katonai célpontokat a polgáriaktól leválasztani. A Deutsche Welle riportja.
Az áldozatok számáról nem lehet lényegében semmit tudni.
Uniós körökben azonban lapértesülések szerint általános nézet, hogy Orbán decemberig be fogja adni a derekát. A Financial Times mindeközben arról ír, hogy Lengyelország úgy lehet ismét erő az Európai Unióban, hogy közben függetleníti magát Orbán és Fico hisztérikus kitöréseitől.
Lezajlott a gázai háború eddigi legsúlyosabb bombázása.
Csehország, Ausztria, Horvátország szintén nemmel voksolt.
A helyszínen készült fényképeken bilincsbe vert fiatalok hosszú sora látható.
A Hamász egyik műveleti központja éppen egy kórház alatt lehet.
Szombaton is folytatódott az izraeli hadsereg péntek este kezdődött ellentámadása a Gázai övezetben, amely elsődleges célpontjai a Hamász palesztin terrorszervezet infrastruktúrája és vezetősége. Legalább 150 célpontot támadtak, a palesztinok szerint a nyolcezerhez közelít a gázai áldozatok száma. Közben a terroristák a palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik a közel 300 izraeli túszért cserébe, akiket még október 7-én hurcoltak el Gázába.
Izrael elítélte a támadást.
A Gázai övezet elleni szárazföldi akcióra hetek óta készül az IDF.